Az
Igazságügyi Szakértői Tevékenység
ETIKAI KÓDEXE
Az Etikai Kódex az igazságügyi szakértői kamaráról rendelkező
1995. évi CXIV. Törvény 26. §. a.) pontjában meghatározott,
- az igazságügyi szakértői tevékenység etikai normáira vonatkozó -
szabályokat tartalmazza.
Az Etikai Kódexbe foglalt szabályok betartása minden
igazságügyi szakértőre kötelező, függetlenül attól, hogy tagja-e a Magyar
Igazságügyi Szakértői Kamarának, vagy attól, hogy kirendelés vagy megbízás
alapján jár el.
Etikai vétséget követ el az igazságügyi szakértő (továbbiakban szakértő),
aki a kódexbefoglalt magatartási szabályokat megszegi.
A Kamara tagja köteles az alapszabályban előirt kötelezettségeit betartani.
Az igazságügyi szakértőtől e l v á r h a t ó, hogy:
1. A kirendelés-, ill. a megbízás elfogadása előtt:
1.01. Összeférhetetlenségre hivatkozással hárítsa el a megbízás elfogadását
vagy teljesítését, ha a megbízás tárgyát képező ügy vonatkozásában olyan
meghatározó információ birtokában van, mely egyéb ügy kapcsán jutott tudomására,
és annak felhasználása a titoktartás szabályaiba ütközik. Kirendelésnél
ne használjon fel ilyen adatot.
1.02. Összeférhetetlenségre hivatkozzék akkor is, ha a szakértői tevékenység
tárgyával vagy az ügy szereplőivel olyan korábbi kapcsolata volt, amelynek
informális vagy érzelmi következménye befolyásolná az objektív vélemény
kialakításában, vagy ilyen látszatot kelthetne.
1.03. A kirendelővel vagy megbízóval - összeférhetetlenség híján is -
közölje, ha az ügyben szakértőként, tanácsadóként korábban már eljárt,
vagy az eljárás bármelyik érdekelt szereplőjével kapcsolatban állt.
1.04. Az összeférhetetlenség esetein kívül minden kirendelésnek eleget
tegyen, kivéve, ha annak teljesítésében egészségi állapota, túlterheltsége
vagy valamilyen külső körülmény - igazolhatóan - megakadályozza.
1.05. Ha ez a megbízás felkínálásakor vagy a kirendeléskor nagy valószínűséggel
megítélhető, a szakvélemény felhasználásával remélt siker bizonytalanságára
rámutasson,
1.06. Szakmai illetékességén kívüli területre vonatkozó-, jogszabályba
ütköző-, tisztességtelen- vagy erkölcstelen célú megbízást elhárítson
{vagy a szakértői véleményben ilyen kérdésre válaszoljon}.
2. Szakértői véleményének készítése során
2.01. Az eljárás anyagából megismert állításokkal ellentétes, általa
ismert tényekről a kirendelőt vagy megbízót - a titoktartásra vonatkozó
előírások betartásával - tájékoztassa.
2.02. Akár kirendelés, akár megbízás alapján jár el - minden általa ismert
és megismerhető adat feltárása útján - pártatlan, teljes körű értékelést
közöljön megbízójával,
2.03. Akár kirendelés akár megbízás alapján jár el, bármilyen formájú
befolyásolási kísérletet, vagy ilyenként értelmezhető célzást, ráutaló
magatartást világosan, egyértelműen és félreérthetetlenül visszautasítson,
valamint ilyen kísérlet megtörténtéről kirendelőjét ill. megbízóját haladéktalanul
tájékoztassa,
2.04. Amennyiben perbeli vagy peren kívüli megbízásból eredő tevékenysége
során olyan szakmai helyzettel találkozik, amelyben előzetes véleménye
szerint valamelyik, vagy mindkét fél álláspontja egyértelműen téves, a
vitás kérdés egyezséggel történő megoldását javasolja, és közreműködését
felajánlja,
2.05. A felek érzelemnyilvánításaitól határolja el magát, ilyentől maga
is tartózkodjék, az udvariasság szabályait tartsa be, továbbá - már pártatlanságának
kifejezésre juttatása céljából is - a feleket is csak szakmai tények közlésére
korlátozódó magatartásra ösztönözze,
2.06. Bizalmi helyzetére tekintettel udvarias, türelmes, a vele kapcsolatba
kerülő személyek nemétől, etnikumától, társadalmi- vagy pártállásától,
vallási- ill. világnézeti meggyőződésétől független magatartást tanúsítson,
és emberek közötti kapcsolatokban kárt ne okozzon.
2.07. Ha a szakértői tevékenységtől (akár nem jogerősen is) eltiltották,
vagy ellene büntetőeljárás indult, valamint ha személyére nézve összeférhetetlenséget
észlel, vagy ilyent - az elvállalt üggyel kapcsolatban - bármely hatóság
megállapított, ezt kirendelőjének ill. megbízójának azonnal jelentse be.
2.08. Határidőre való teljesítésben történő akadályoztatás esetén módosítási
javaslattal éljen, illetve a teljesítés tartós akadályoztatásáról vagy
lehetetlenné válásáról - az ok megjelölésével - a kirendelőt ill. a megbízót
haladéktalanul értesítse.
2.09. Ha kirendelés alapján jár el, a kirendelő kérdéseinek egyértelmű
megválaszolása érdekében egyeztessen a többi szakértővel, a fennmaradó
véleménykülönbségekre mutasson rá, jelentőséggel bíró, netán köz- vagy
szakmai-érdekű véleményeltérések esetén a területi vagy a Magyar Igazságügyi
Szakértői Kamara közreműködését kérje,
2.10. Mind kirendelője mind megbízója előtt feltárjon minden felismert
érdekellentétet,
2.11. A címére kézbesített - intézkedést igénylő - megkereséseknek tegyen
eleget,
2.12. Olyan módon tartson kapcsolatot az ügyben érdekelt felekkel, hogy
eljárásának pártatlansága kérdéses ne lehessen, és hogy az ne sértse egyik
fél érdekeit sem.
2.13. Senkivel ne alakítson ki olyan kapcsolatot, amely kérdésessé teheti
eljárásának pártatlanságát. Ha ilyen kapcsolata az eljárás idején kialakult,
arról a kirendelőt vagy a megbízót haladéktalanul értesítse.
2.14. A felek vagy megbízója előtt ne tegyen olyan kijelentést és ne tanúsítson
olyan magatartást, amely az ügy érdemi elbírálójával fennálló kapcsolatára
utal. 2.15. A kirendelés alapján eljáró szakértő különleges helyzetével
ne éljen vissza.
2.16. Sem tudatosan, sem gondatlanul ne alkalmazzon olyan módszereket,
és az adatokat ne csoportosítsa olyan módon, hogy annak alapján a tudomány
aktuális állásától eltérő következtetések származhassanak.
3. A szakértői vélemény vonatkozásában
3.01. Szakértői véleménye olyan tartalmi teljességgel, egyértelműséggel,
tömörséggel, szabatossággal és részletezettséggel készüljön, hogy megbízója
ill. kirendelője valamint az érdekelt felek a vélemény megállapításait
ellenőrizhessék,
3.02. Ha szakértői véleményében egyértelmű megállapításra nem tud jutni,
jelölje meg a lehetséges alternatívákat, és hívja fel a figyelmet a bizonytalan,
vagy nehezen értelmezhető eredményre, a bizonytalanság okára, a pontosítás
lehetőségeire vagy lehetetlenségére.
3.03. Szakértői véleményének megállapításait - releváns tények későbbi
felmerülése esetén - hajlandó legyen megváltoztatni, és a módosítást megfelelően
indokolni,
3.04. Szakértő társának szakértői véleményéről, annak megállapításairól
csak akkor nyilatkozzék, ha a szakértői vélemény megállapításainak birtokába
jogszerűen jutott,
3.05. Ha szakértői véleményében olyan megállapításra jut, amelyet - ismeretei
szerint - más szakértő írásban, vagy a nyilvánosság előtt korábban már
közölt, úgy erre utaljon.
3.06. Szakértői véleményében kerülje a szubjektív megállapításokat
4. általában pedig
4.01. Tartsa be titoktartási kötelezettségét (amely a szakértő közreműködésének
kezdeményezésétől kezdődik, minden információra vonatkozik, így a visszautasított
kirendelés vagy megbízás tényére és tartalmára, és minden megismert más
adatra is)!
Ez alól csak jogszabályban meghatározott esetben tehet kivételt,
4.02. Gondoskodjon arról, hogy alkalmazottai, beosztottai a titokkezelésre
vonatkozó előírásokat betartsák,
4.03. Családi-, baráti-, hivatalos-, vagy nem hivatalos társadalmi érintkezései
során a kijelölés vagy megbízás útján megismert ügyről bármit közöljön,
4.04. Hang- vagy képfelvételt tárgyalófele megnyilatkozásairól csak annak
hozzájárulásával készítsen vagy engedjen készíteni,
4.05. A kirendelés vagy megbízás alapján folytatott szakértői eljárás
során, a közvetlenül érintett fél kívánságára, a négyszemközöttiséget
- ha az más szabályt nem sért - biztosítsa,
4.06. A kamarát vagy kamarai tagtársait érintő nyilatkozatot mind a nyilvánosság
előtt, mind a médiának csak a Kamara Elnökségének tudomásával tegyen,
és hogy egyéb nyilatkozata mind tagtársai mind a szakma tekintélyét figyelembe
vegye,
4.07. Kamarai tevékenysége során tudomására jutott ismeretanyagot, véleményt,
vitát, szavazási eredményt, határozatot, vizsgálati- vagy jegyzőkönyvi
anyagot - a nyilvános közgyűlésen történteket és a kamara által nyilvánosságra
hozottak kivételével - bárkivel közöljön,
4.08. Hogy az eljárásban résztvevők vagy érintettek valamelyikének tapasztalatlanságára,
járatlanságára utaló közlést tegyen,
4.09. Szakértőtársa ellen csak az Etikai Bizottság állásfoglalása vagy
egyeztető közreműködésének sikertelensége után indítson pert,
4.10. Ha más szakértő munkájában az etikai kódex követelményeit tartósan
vagy súlyosan sértő magatartást észlel, az Etikai Bizottság elnökét tájékoztassa,
4.11. Szakértői működésére utaló névtáblát csak lakó- vagy irodaépülete
falán helyezzen el (amely csak a szakértő nevét, címét, működési körét,
telefon- és fax számát tartalmazhatja). Ily adatokra utalás minden helyzetben
szigorúan csak tényközlésre korlátozódjék.
4.12. A szakértő mind szakértői eljárása során, mind közszerepléseiben,
mind magánéletében tanúsítson olyan magatartást, hogy azzal a saját- és
a szakértők közösségének tekintélyét erősítse.
4.13. A szakértő az eljárásban hivatalból résztvevőkkel olyan kapcsolatot
alakítson ki, amely a kölcsönös megbecsülésen alapozódik, és az együttműködést
eredményessé teszi,
4.14. Amennyiben szakértői tevékenysége során olyan joghézagot, a jogértelmezés
vagy valamely szakmai előírás hiányosságát észleli, amely a szakértői
vélemény megállapításaira hatással lehet, arra - a kamara útján - felhívja
az illetékesek figyelmét.
4.15. Mind szakértői eljárása-, mind közszereplései-, mind magánéleti
megnyilatkozásai során a szakértő köteles betartani az Etikai Kódex előírásait.
Az igazságügyi szakértői tevékenység etikai szabályait tartalmazó Etikai
Kódexet a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Küldöttgyűlése l997. április
19-én elfogadta, és 1997. november 22-én módosította.
Forrás: Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara http://www.miszk.hu
honlapja
|
