Statikai tervek és statikus szakvélemények készítése

statikus szakvélemény Tel: +36-70-611-24-96

Cím: 1043 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna utca 15/b
II.em 220 iroda (Arcadia irodaház)
statikai szakvélemény
Statikus tervező mérnöki iroda
2005. XLVIII. törvény
 
Cégünk fő tevékenysége
  • Statikus tervezés

  • Statikus szakértés

  • Statikus igazságügyi szakértés

  • Statikus tervellenőrzés

  • Épületek komplex tervezése, generáltervezése

  • Helyszíni művezetés, tanácsadás

  • Különleges egyedi ipari szerkezetek tartószerkezeti tervezése, ellenőrzése

  • Ipari létesítmények tervezése

  • Családi házak, és társasházak statikai engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése

Igazságügyi szakértés
 

"Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését." (2005. XLVII. törvény Az igazságügyi szakértői tevékenységről)

 

Törvények:

 
2/1988. (V. 19.) IM rendelet az igazságügyi szakértőkről
 
2005. XLVII. törvény: Az igazságügyi szakértői tevékenységről
 
2005. XLVIII. törvény: Az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
 
53/1993. (IV. 2. ) Korm. rendelet az igazságügyi szakértőkről
 
Az Igazságügyi Szakértői Tevékenység ETIKAI KÓDEXE
 
Aktuális munkáink

Iroda ház:
Budapest XIII. kerületi irodaház falak repedéseinek vizsgálata. Az irodaház falain keresztírányú vízszintes repedések alakúltak ki. A repedéseket feltárattuk. Az épület eredeti terveit vizsgáljuk. Kiértékelés után megírjuk statikus szakvéleményünket, melyben ajánlást teszünk javítására.

Társasház:
VI. kerületi nagypolgári ~100 éves lakóépület alagsorában üzlethelyiséget alakítottak ki. A multi-üzletlánc eladó tér kialakítása miatt a földszinten és a pinceszinten jelentős átalakításokat végeztek. nagyfesztávó falkiváltásokkal és nyílásáthidalásokkal alakították ki az eladó teret. Az egyik lakó megbízásából vizsgáljuk a lakás károsodásait.

IV. kerületi társasház átadás elötti műszaki ellenőrzését végezzük.

Üzletközpont
Szegedi Árkád üzletküzpont folyamatos statikus tervellenőrzését végezzük.

Ipari épület
Statikus szakértői véleményünkben ipari létesítmény vasbeton aknáját vizsgáljuk 20 tonnás emelők elhelyezésére.

2005.május 23. (2005. XLVIII. tv.)
Az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről
és ezzel összefüggésben
a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

1. § (1) Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bíróságtól igazságügyi szakértő (a továbbiakban: szakértő) kirendelése kérhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem nyújtható be, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni a kérelmező által vagy ellen indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére benyújtott kérelem alapján készült szakvélemény bírósági eljárásban nem használható fel.
(3) A kérelem annál a helyi bíróságnál terjeszthető elő, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakik, vagy amelynek területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy a dolog található.
(4) A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatására önállóan, önálló aláírási joggal jogosult, azzal, hogy a bírósági ügyintéző a 3. § (2) bekezdése szerinti végzést csak a bíró előzetes hozzájárulásával hozhatja meg.
(5) A szakértő kirendelésére irányuló eljárás nemperes eljárás, amelyben bizonyításnak, felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.
(6) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) szabályai - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.

2. § (1) A bíróság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.
(2) Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni.
(3) A kirendelésre kerülő szakértő személyéről - a kérelmező meghallgatása nélkül - a bíróság dönt.

3. § (1) A szakértő kirendelése iránti kérelemben meg kell jelölni az eljáró bíróságot, a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, a rövid tényállást, a kérelem előterjesztésének indokait, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
(2) A bíróság a kérelmet - a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - annak érkezésétől számított 8 napon belül indokolt végzéssel elutasítja, ha a kérelem hiányos, vagy ha az előadott tényállás, illetve a megválaszolandó kérdések alapján megállapítható, hogy a szakértő kirendelésének az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nyilvánvalóan nem állnak fenn.
(3) Ha a kérelem megfelel az (1) bekezdésben és az 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a bíróság - a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül - felszólítja a kérelmezőt, hogy a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges, - a bíróság által meghatározott - összeget a bíróságnál előzetesen helyezze letétbe. Ha a kérelmező az összeget letétbe helyezi, a bíróság a szakértőt - a letétbe helyezéstől számított 15 napon belül - kirendeli. Ha a kérelmező a letétbe helyezést elmulasztja, a bíróság - a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.
(4) A szakvéleményhez szükséges vizsgálat tűrésére senki nem kötelezhető.
(5) A bíróságnak a kérelmet elutasító végzése ellen a kérelmező fellebbezhet. A kérelemnek helyt adó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

4. § (1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A bíróság a szakértő - határidő lejárta előtt előterjesztett - kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha - tekintettel a 3. § (4) bekezdésére - a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.
(3) A kirendelt szakértőre a Pp. 185. §-ának (2)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

5. § (1) A bíróság a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul vételével - a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja.
(2) Ha a kérelmező által letett összeg a szakértő költségeit nem fedezi, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a díj viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére. A szakvéleményt a bíróság a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg letétbe helyezését követően küldi meg. A végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

6. § A Pp. 96. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
(3) Idézésnek sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján - is helye van.

7. § A Pp. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Ha a meghosszabbítást a fél vagy a szakértő kéri, kérelmét a határidő lejárta előtt kell előterjesztenie; a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél, illetve a felek meghallgatása nélkül határozhat.

8. § (1) A Pp. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) Ha a (2) és (3) bekezdés esetében az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama a kirendelt szakértő méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére - a szakértő kérelmére - a 49. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ügygondnokot (74. §) rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása - a szakértői díj megállapítása és a letéttel fedezett díj kiutalása vonatkozásában - megszűnik.
(2) A Pp. 112. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
(3) A jogerős végzéssel megállapított tanúdíj, szakértői díj letéttel fedezett részének kiutalásáról a bíróság a félbeszakadás tartama alatt is intézkedik.

9. § (1) A Pp. 177. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A bíróság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.
(2) A Pp. 177. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Ha a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg, arról a bíróság dönt. Az utóbbi esetben a feleket a szakértő kirendelése tárgyában - szükség esetén - meg kell hallgatni.
(3) A Pp. 177. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Ha a perbíróság a szakértő meghallgatása iránt megkeresés útján intézkedik, és a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg, a szakértő kirendelését is a megkeresett bíróságra bízhatja.
(4) A Pp. 177. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) A bíróság a fél kérelmére - ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik - a kirendelt szakértő helyett más szakértőt rendelhet ki. A kirendelésre a (3) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell. Ha a bíróság a szakértőt a felek egyetértő javaslatára rendelte ki, más szakértő kirendelésének a szakvélemény előterjesztése előtt csak akkor van helye, ha a szakértő a véleményadással késlekedik, kizárás okából (178. §) vagy valamely más fontos okból nem járhat el.

10. § (1) A Pp. 178. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Az, akire a 13. § (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, szakértőként sem járhat el, úgyszintén az sem, aki az ügyben mint bíró vett részt, illetve aki olyan gazdasági társaságnak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben szakértőként már korábban eljárt.
(2) A Pp. 178. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az eredeti (2)-(3) bekezdések számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
(2) Az ügyben szakértőként nem járhat el az a gazdasági társaság, amelynek tagjával vagy vezető tisztségviselőjével szemben a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában, illetve vezető tisztségviselőjével szemben a 13. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn. Az ügyben nem járhat el az a szakértői intézmény sem, amelynek vezetőjével szemben 13. § (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.

11. § (1) A Pp. 180. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A bíróság a szakértőt a vélemény írásbeli előterjesztésére megidézése nélkül kirendelésekor utasíthatja. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a szakértőt megidézheti. A megidézett szakértő meghallgatása előtt meg kell állapítani személyazonosságát, továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, és hogy nem áll-e fenn reá kizáró ok; a szakértőt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire is.
(2) A Pp. 180. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A bíróság az írásbeli kirendelésben, illetve a tárgyaláson ismerteti a szakértő előtt azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania.
(3) A Pp. 180. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) Gazdasági társaság vagy szakértői intézmény kirendelése esetén, a társaság, illetve az intézmény a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a bíróságnak és a feleknek bejelenteni, hogy az ügyben a társaság melyik tagja vagy alkalmazottja, illetve az intézmény melyik alkalmazottja jár el.

12. § A Pp. 183. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
183. § (1) A bíróság az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott körbe tartozó szakkérdésekre - szakértőként történő véleménynyilvánítás végett - a rendeletben meghatározott szakértői testületet kereshet meg. A testület - külön törvényben meghatározott - bizottságban jár el.
(2) A bíróság szakértői testületet akkor rendelhet ki, ha a perben felmerülő szakkérdés a 182. § alapján, két egymástól független szakvélemény előterjesztése után, a kirendelt szakértők személyes meghallgatása során sem tisztázható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bizottság tagjára a szakértőre vonatkozó rendelkezéseket - ideértve a kizárás és a tárgyalásra való idézés szabályait - kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a tárgyalásra a szakvélemény előterjesztésekor a bizottság által megjelölt bizottsági tag vagy a bizottság képviselője idézhető.

13. § A Pp. a következő 183/A. §-sal egészül ki:
183/A. § (1) Ha a fél a perben bizonyítékként az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről szóló törvény alapján eljárt szakértő véleményére hivatkozik, köteles azt a keresetlevélben jelezni és a szakvéleményt a keresetlevélhez csatolni.
(2) A perben felmerülő szakkérdésben az (1) bekezdés szerinti törvény alapján eljárt szakértő - azonos szakkérdésben adott - szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő.

(3) A bíróság a szakértőt megidézheti, meghallgatására a 180. § (1) bekezdése és a 182. § megfelelően irányadó. A fél - ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik - a perben más szakértő kirendelését is indítványozhatja.
(4) A szakértőnek a perben felmerülő költségei viselésére a 187. § megfelelően irányadó.

14. § (1) A Pp. 185. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az eljáró bíróság annak a szakértőnek a munkadíját, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik és a véleménynyilvánításra nyitva álló határidő alatt a határidő meghosszabbítását nem kéri (104. §), illetve a meghosszabbított határidő alatt sem nyilvánít véleményt, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti.
(2) A Pp. 185. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Ha a tanú vagy a szakértő az elmaradását (eltávozását), illetve a szakértő a késedelmét az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A bíróság az (1) bekezdés szerinti intézkedést akkor is hatályon kívül helyezheti, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, illetve a szakértő a feladatát teljesíti.
(3) A Pp. 185. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat ellen, továbbá az olyan határozat ellen, amely az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú, illetve a szakértő fellebbezéssel élhet.

15. § (1) A Pp. 187. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A bíróság a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul vételével - a szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb harminc napon belül végzéssel megállapítja. A szakértő díját a perbíróság állapítja meg akkor is, ha a szakértőt a megkeresett bíróság rendelte ki. A bíróság határozata ellen a szakértő és a felek külön fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
(2) A Pp. 187. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A bíróság a jogerősen megállapított összeg letéttel fedezett részét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a szakértő által benyújtott számla alapján 30 napon belül kiutalja. Az összeg előlegezésére a 186. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

16. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 182. §-ának (4) bekezdése, a 185. §-a (1) bekezdésének c) pontja, a 187. §-ának (1) bekezdése, valamint a 395. §-a (3) bekezdésének az és a statisztikai adatszolgáltatás szövegrésze;
b) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 11. §-a;
c) az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 17. §-a és 30. §-ának (2) bekezdése;
d) a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 27-28. §-a.

>
Forrás: Igazságügyi Minisztérium honlapja

   

      Biró Statika Kft