Statikai tervek és statikus szakvélemények készítése

statikus szakvélemény Tel: +36-70-611-24-96

Cím: 1043 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna utca 15/b
II.em 220 iroda (Arcadia irodaház)
statikai szakvélemény
Statikus tervező mérnöki iroda
53/1993.(IV. 2. ) Korm. rendelet
 
Cégünk fő tevékenysége
  • Statikus tervezés

  • Statikus szakértés

  • Statikus igazságügyi szakértés

  • Statikus tervellenőrzés

  • Épületek komplex tervezése, generáltervezése

  • Helyszíni művezetés, tanácsadás

  • Különleges egyedi ipari szerkezetek tartószerkezeti tervezése, ellenőrzése

  • Ipari létesítmények tervezése

  • Családi házak, és társasházak statikai engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése

Igazságügyi szakértés
 

"Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését." (2005. XLVII. törvény Az igazságügyi szakértői tevékenységről)

 

Törvények:

 
2/1988. (V. 19.) IM rendelet az igazságügyi szakértőkről
 
2005. XLVII. törvény: Az igazságügyi szakértői tevékenységről
 
2005. XLVIII. törvény: Az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
 
53/1993. (IV. 2. ) Korm. rendelet az igazságügyi szakértőkről
 
Az Igazságügyi Szakértői Tevékenység ETIKAI KÓDEXE
 
Aktuális munkáink

Iroda ház:
Budapest XIII. kerületi irodaház falak repedéseinek vizsgálata. Az irodaház falain keresztírányú vízszintes repedések alakúltak ki. A repedéseket feltárattuk. Az épület eredeti terveit vizsgáljuk. Kiértékelés után megírjuk statikus szakvéleményünket, melyben ajánlást teszünk javítására.

Társasház:
VI. kerületi nagypolgári ~100 éves lakóépület alagsorában üzlethelyiséget alakítottak ki. A multi-üzletlánc eladó tér kialakítása miatt a földszinten és a pinceszinten jelentős átalakításokat végeztek. nagyfesztávó falkiváltásokkal és nyílásáthidalásokkal alakították ki az eladó teret. Az egyik lakó megbízásából vizsgáljuk a lakás károsodásait.

IV. kerületi társasház átadás elötti műszaki ellenőrzését végezzük.

Üzletközpont
Szegedi Árkád üzletküzpont folyamatos statikus tervellenőrzését végezzük.

Ipari épület
Statikus szakértői véleményünkben ipari létesítmény vasbeton aknáját vizsgáljuk 20 tonnás emelők elhelyezésére.

53/1993. (IV. 2. ) Korm. rendelet
az igazságügyi szakértőkről


Általános rendelkezések

1. § (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.

(2) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) való felvételkor meghatározott szakterületen fejti ki.

2. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet az erre feljogosított természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő) vagy az e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény végezhet.

(2) Igazságügyi szakértő hiányában, vagy ha a kirendelő illetékességi területén nem áll rendelkezésre kirendelhető szakértő, a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy, illetőleg jogszabályban meghatározott szervezet is kirendelhető.


Igazságügyi szakértők

3. § (1) Igazságügyi szakértő az lehet, aki büntetlen előéletű, továbbá a szakterületének megfelelő felsőfokú képesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal, illetőleg, ha nincs a szakterületén felsőfokú képzés, középfokú képesítéssel és legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Jogszabály egyéb szakképesítés megszerzését is előírhatja.

(2) Igazságügyi szakértői tevékenységet az végezhet, aki az igazságügyi szakértői kamara tagja.

4. § (1) Az igazságügyi szakértők nevét és szakterületét hivatalos névjegyzék tartalmazza.

(2) Az igazságügyi szakértő e tevékenység ellátására a névjegyzékbe való felvétellel válik jogosulttá.

(3) Az igazságügyi szakértőt kérelmére a névjegyzékbe az igazságügyminiszter veheti fel. Az igazságügyi szakértőnek a névjegyzékbe való felvételére a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb
ügyész javaslatot tehet. A névjegyzékbe való felvétel előtt az igazságügyminiszter beszerzi a szakfelügyeleti jogot gyakorló miniszternek (országos hatáskörű szerv vezetőjének), a megyei (fővárosi) bíróság elnökének, az igazságügyi szakértői kamarának, az illetékes szakmai önkormányzatnak, valamint a munkaviszonyban (közszolgálati, közalkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyban) álló személynél a munkáltatónak a véleményét.

(4) Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha
a) a szakértő lemond tisztségéről;
b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei nem voltak meg, vagy utóbb megszűntek;
c) a szakértő a feladatának ellátására alkalmatlanná vált;
d) a jogszabályban előírt képzésben vagy továbbképzésben nem vesz részt;
e) igazságügyi szakértői kamarai tagsága megszűnt.

(5) A szakértő alkalmatlanságáról - a (3) bekezdés szerint javaslattételre, illetőleg vélemény nyilvánítására jogosultak véleményének beszerzése után - az igazságügyminiszter határoz.

(6)

(7) A névjegyzékben fel kell tüntetni a szakértő kamarai tagságának szünetelését és felfüggesztését.

5. § (1) A munkáltató a munkaviszonyban (közszolgálati, közalkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyban) levő igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez, illetőleg a szemle (vizsgálat) elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkája alól mentesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a 2. § (2) bekezdése alapján kirendelt természetes személyre, illetve szervezet dolgozójára is.

Az igazságügyi szakértői intézmények

6. § (1) Igazságügyi szakértői intézményt (a továbbiakban: intézmény) az igazságügyminiszter vagy vele egyetértésben más miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője alapíthat, és szüntethet meg. Az intézmény létesítési és működési költségeinek biztosításáról az alapító gondoskodik.

(2) Az intézmény tevékenységi körét az alapító az igazságügyminiszterrel, illetékességi területét az igazságügyminiszter az alapítóval egyetértésben állapítja meg.

(3) Az intézmény csak olyan tevékenységet folytathat, amely az alapító által meghatározott feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen.

(4) Szakértői tevékenységet az intézménynek az a dolgozója végezhet, akit a névjegyzékbe felvettek.


A szakértői vélemény felülvizsgálata

7. § (1) A szakértői vélemények felülvizsgálatát ellátó testületek:

a) az Állatorvostudományi Egyetem Igazságügyi Felülvéleményező Bizottsága;

b) az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága;

c) az Igazságügyi Könyvszakértői Bizottság;

d) az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság;

e) az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság;

f) az Igazságügyi Pszichológiai Bizottság;

g) az igazságügyminiszter által - az érdekelt miniszterrel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - kijelölt egyéb testület, illetve szerv.

(2) Az Állatorvostudományi Egyetem Igazságügyi Felülvéleményezési Bizottsága és az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság a földművelésügyi miniszter, az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága a népjóléti miniszter, az Igazságügyi Könyvszakértői Bizottság a pénzügyminiszter, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság a művelődési és közoktatási miniszter, az Igazságügyi Pszichológiai Bizottság az igazságügyminiszter irányítása és felügyelete alatt működik; az igazságügyi vonatkozású tevékenységük felügyeletét az igazságügyminiszter látja el. A testületek működését - az igazságügyminiszterrel egyetértésben – az irányításukat és felügyeletüket ellátó miniszter szabályozza.

(3) A felülvizsgálatot ellátó testületek tagjait az irányításukat és felügyeletüket ellátó miniszter – az igazságügyminiszterrel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - nevezi ki.

Az igazságügyi szakértői működés felügyelete

8. § A szakértői működés felett a szakterület szerint illetékes minisztert (országos hatáskörű szerv vezetőjét) szakfelügyeleti jog illeti meg. A szakértői működés felett egyéb vonatkozásban az igazságügyminiszter gyakorol felügyeletet.


Az igazságügyi szakértők képzése

9. § Az igazságügyi szakértők részére a szükséges jogi ismeretek oktatásáról az igazságügyminiszter gondoskodik; szakmai továbbképzésükről a szakterület szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) gondoskodhat.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, az igazságügyi szakértőkről
szóló 4/1976. (III. 4.) MT rendelet a hatályát veszti. Ahol kormányrendelet vagy miniszteri rendelet állandó igazságügyi szakértőről, állandó szakértőről vagy kijelölt igazságügyi szakértőről, kijelölt szakértőről rendelkezik, ezen igazságügyi szakértőt kell érteni.

(2) Ez a rendelet nem érinti a Szerzői Jogi Szakértői Testületre vonatkozó szabályokat.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor működő állandó igazságügyi szakértőket, az igazságügyminiszter, illetőleg a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által a szakértői névjegyzékbe felvett kijelölt igazságügyi szakértőket, valamint a szakértői vélemények felülvizsgálatát ellátó testületek tagjait a 4. §-ban szabályozott névjegyzékbe külön kérelem nélkül fel kell venni.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - rendelettel megállapítsa az igazságügyi szakértői szervezetre, a szakértői működésre, a szakértők képzésére és továbbképzésére, a szakértők díjazására vonatkozó szabályokat, valamint a szakértői vizsgálatok eljárási szabályait.


Forrás: Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara honlapja

   

      Biró Statika Kft